..hogy ne a szeletelt kenyér legyen a legnagyobb találmány 

Sima csokis muffin

(download)

A mai muffinsütés úgy kezdődött, hogy vettünk egy csirkemellet. Aztán tébláboltunk a fűszerek előtt, hogy hogyan és mint legyen, aztán egyszercsak biztossá vált, hogy kuszkusz (aka couscous) lesz mellé, az meg kellően semleges ízű ahhoz, hogy valamilyen erősebbet bevállaljunk a húshoz. Így lett indiai csirke kuszkusszal, amiről egyetlen fotó sem készült, mert olyan gyorsan összedobtuk ketten, hogy mire elővettem a fényképezőgépet, már el is fogyasztottuk, de majd legközelebb. Miközben az utolsó kuszkuszszemcséket kergettük a villával, arról beszélgettünk, hogy a csirkés, vagy a tofus indiai inkább az indiai-e, és hogy miért nem indiai egyik sem, pláne a kuszkusz, azt vettük észre, hogy valami kis édes kívánkozik a vacsora leöblítéséhez. Mangó lassihoz minden alapanyag hiányzott, úgyhogy mást kellett kitalálni. Került a hűtőből egy kis grapefruitos sör és már meg is volt a következő projekt: muffin.
Muffin, a sütemények alfája, a kezdők és a kis idővel rendelkezők barátja. Ezeregy verzióban létezik, giccsesebbnél giccsesebb cukormázzal lehet leönteni, meg apró csillámokkal tarkítani, de ma a létező legminimálabb verzió került sorra, a csokis (inkább talán kakaós, csak azt nem szokták mondani) muffin.

hozzávalók:

3 tojás
150g Rama
2dl cukor (ennél én kevesebbet szoktam valamivel)
2,5dl liszt (kb 150g, de mivel soha nem volt mérlegem, lassan már mindent dl-ben tudok)
1tk sütőpor (ha ennyit raksz, akkor nem dagadnak túl a papírkosár szélén, úgyhogy nem szoktam vele szégyenlősködni)
+ízesítő, ami lehet citromhéj, narancshéj, kakaó, fahéj, mák, akármi

miközben a margarin olvad szét az alacsony láng fölött, a cukrot és a tojást felverjük, majd pedig mindent egybe keverünk. Sok sütinél fontos, hogy a lisztet csak apránként adjuk hozzá, mert különben csomóssá válik, de valamiért a muffinnal nem ez van. Csináltam már egyáltalán nem odafigyelve, félvállról véve is, és az ember nem tud annyira hanyag lenni, hogy csomós legyen, szóval elronthatatlan. Ízesítők közül most a kakaót választottam, reméltem, hogy hamár holland és nem a legolcsóbb, akkor egész fekete lesz, de nem, még ezzel is csak egy középbarna árnyalatot lehet elérni. A régóta érlelődő gyanúm, hogy a Coffee Heaven, CCC és hasonló (egyébként általam kedvelt) helyeken valamilyen színezéket is raknak a muffinba, még egy fokkal biztosabbá vált.
Ami a kis papírkosárkákat illeti, pár éve még úgy gondoltam, hogy úri passzió, hogy külön muffintepsibe rakja őket az ember, simán elvannak a kosárkák magukban is, de akkoriban lapos, szétterülős eredményt értem el, úgyhogy amióta megvan ez a forma, kizárt, hogy máshogy sütném. Csak ajánlani tudom. A fenti mennyiség egyébként pont egy ilyen 15-ös méretűre elég.

ÉRTÉKELÉS (1-5, mint a suliban)

külalak Kata szerint: nem lettek egyformák, jobban kéne figyelni az adagolásra, illetve beszerzendő egy egészen fekete kakaó, ezek miatt 3

íz Kata szerint: 5 

külalak Gergő szerint: "Jól néz ki. Teljesen úgy néz ki, mint egy..... hamburger. Csak viccelek." 5-ös

íz Gergő szerint: 4, még lehetett volna benne több csoki

Loading mentions Retweet
Filed under  //   édes   kakaó  
Posted by deKata 

Comments [0]

A merész hagymás-joghurtos csirke

Ha valaki járatlan a főzésben-sütésben, mint én, eleinte bizonytalankodik, méricskél sokat, aztán szépen-lassan ráérez a szabadságra. Így történt ez ma este is. Olyan ételt készítettem, amiről azt gondoltam, hogy ízlene. Más nem számított. Szakácskönyvem továbbra sincs. Abból főzök, amit épp találok otthon.

Megtisztítottam és felkockáztam négy csirkemell filét, majd felvágtam nagyobb darabokra egy fél fej óriási hagymát. Olajon elkezdtem kisütni az apró csirkedarabokat, majd később utánadobtam a hagymát. Meghintettem sóval és borssal, majd türelmesen kavargattam, amíg össze nem sültek.

A legvégén levettem a tűzről a serpenyőt. Kikaptam a hűtőből a 235 ml-s Globus joghurtos salátaöntetet, majd ráöntöttem körülbelül a felét. Összekevertem, hagytam egy kicsit állni, majd tálaltam.

Egyszemélyes kontrollcsoportom azt reagálta, mikor megkóstolta, hogy "nagyon jó". Sőt, még a serpenyőt is kitunkolta :)

Lehet, hogy nem ez a legjobb módja a joghurtos salátaöntet felhasználásának, de nekem/nekünk nagyon ízlett a végeredmény. És végül is a főzés tanulásában ez az egyik legfontosabb mérföldkő: amikor a szabadságból ötlet, az ötletből pedig jóízű megvalósítás lesz. Bármit is szóljanak hozzá a sztárszakácsok.

(Kép ezúttal sajnos nem készült. Pedig igazán jól nézett ki. Mire észbe kaptam, már elpusztítottuk a vacsorát.)

Loading mentions Retweet
Filed under  //   csirke   hagyma   joghurt  
Posted by hh 

Comments [1]

Garnélás spagetti

Az egyik legjobb pécsi étteremben, az All' Elefantében rendelt - még a nyáron - Kata garnélás-fokhagymás tésztát, és nagyon ízlett neki. Belekóstoltam, és én is szerettem. Ez ugrott be, amikor ma délután a Matchban jártunk. Vettünk is egy 200 grammos garnélakonzervet. Gondoltuk, kipróbáljuk, mit tudunk ebben a témában, saját értelmezésben, recept nélkül.

Pár órával később már rotyogott is a vízben a hosszú spagettitészta. Közben felvágtam két (na jó: három) gerezd fokhagymát, leengedtem a lét a garnélákról, serpenyőben, olivaolajon picit összepirítottam őket. Szórtam rá bazsalikomot, némi sót és borsot. Majd levettem a tűzről. A kész tésztára ráöntöttem, majd egy pici olivaolajjal még megpermeteztem. (Citrom nem volt itthon, úgyhogy azt most kihagytam.) Tíz perc alatt kész. Nagyon finom lett.

Egy pillanatra el is merengtem azon, hogy friss garnélából és friss bazsalikomból vagy petrezselyemből még mennyeibb vacsora lehetett volna. Na de majd legközelebb.

Hozzávalók 2 személyre:

  • 250 gr hosszú spagettitészta
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • 200 grammos garnélakonzerv (nettó tömeg: 121 gr)
  • morzsolt bazsalikom, só, bors, olivaolaj

         
Click here to download:
Garnls_spagetti.zip (609 KB)

Loading mentions Retweet
Filed under  //   bazsalikom   fokhagyma   garnéla   spagetti  
Posted by hh 

Comments [3]

Amerikai palacsinta

(download)

E-mailben kaptam Gergőtől (!) egy receptet a világ legjobb palacsintájához, jól el is mentettem a delicio.us bookmarkjaim közé, de ma megnézve annyira sok hókuszpókusznak tűnt ez a halmazállapot alapján való megkülönböztetés, meg az igazi buttermilk (azmi?), hogy végül inkább maradtam Jamie Oliver receptjénél:

hozzávalók:
3 tojás,
12 dkg liszt,
1 púpozott kávéskanál sütőpor,
1,5 dl tej,
1 csipet só.


fehérjét és sárgáját különválasztani, majd a fehérjét a sóval kemény habbá verni és beleönteni a sárgája-liszt-sütőpor-tej mixből összeálló tésztába. Ennyi. Vicces, hogy mindenki látott már palacsintatésztát, és abból indul ki, viszont ez ahhoz képest sokkal furább állagú lesz, valahol a tészta és a hab között félúton, sok-sok lyukkal a sütőportól. Nem elég, hogy lyukas még folyamatosan puffad is, szinte mozog. Ezt az ufó-hangulatot fokozta, hogy a legelső sütésnél egy hatalmas vigyorgó fej nézett vissza ránk (lásd videó), szinte kacsintott, de aztán serpenyőcserével elűztük az ördögöt és a filmekben is látott, barnás-sárgás, vastagabb, rendes földi palacsintákat csináltunk. Ennyi hozzávalóból 6db jött ki nekünk. Ugyanúgy, mint a nálunk ismert verziónál, ezt is lehet édes és sós verzióban is enni, mi most maradtunk a hagyományos juharszirupnál.

ÉRTÉKELÉS (1-5, mint a suliban)

külalak Kata szerint: 3 (nagyon gyorsan megbarnul, szerintem szebb ha kicsit foltos)

íz Kata szerint: 5, olyan mint az eredeti, bár egyértelműen a juharszirup íze dominál, az meg gyári ugye...


külalak Gergő szerint: 4, mert volt ami kicsit kilyukacsosodott, meg megégett

íz Gergő szerint: 4 "mert csak, ízekről nem vitatkozunk", aztán 5 perc szünet és második nekifutásra az volt az indok, hogy "az volt vele a baj, hogy nem tudom elképzelni, hogy ne juharsziruppal egyem, pedig az volt beígérve, hogy sós palacsinta lesz"

úgyhogy az a konklúzió, hogy mindenről a filmek tehetnek. (biztos, hogy se apple, se blueberry pie-t nem fogok sütni ezek után... ) ;)

Loading mentions Retweet
Filed under  //   édes   juharszirup  
Posted by deKata 

Comments [3]

Tiramisu

(download)

Talán még a mascarpone-s csirkemell gratin kapcsán jött elő, hogy mit is lehet kezdeni megmaradt féldoboznyi mascarponéval, amikor felmerült először a tiramisu gondolata. Aztán ezt tovább erősítette, hogy a család elvileg nem édesszájú feléről kiderült, hogy azért mégiscsak van kereslet részéről is egyes desszertekre, és végül a tesóm által elejtett könnyed szülinapi tiramisu ígéret tette biztossá: meg kell keressük a kávéfőzőt!


Múlt hétvégén pedig el is jött a nap. Kotyogós kikerült a kamrából (3-4 sima vizes tesztfőzés után tisztának nyilvánítottuk), babapiskótát, mascarponét, tojást pedig negyed óra alatt kerítettünk. Az olasz recept ottfelejtődött Milanóban, úgyhogy nem bonyolítottuk túl, a mascarponés doboz fedelén lévő receptből indultunk ki, végülis ők csak tudják, hogy mire jó a saját termékük, nem? Ahhoz képest, hogy milyen prekoncepcióim voltak az elkészítését illetően, egyáltalán nem egy bonyolult valami:

tojássárgáját össze kell keverni a mascarponéval, fehérjét felverni habbá egy vaníliás cukorral, majd a kettőt összeönteni, kifőzni egy kávét, megcukrozni jól és szép sorban lerakni egy tálba rétegenként. 

Loading mentions Retweet
Filed under  //   édes   kávé   mascarpone   tiramisu  
Posted by deKata 

Comments [0]

Egykezes felhívás

tegnap laza napot tartottunk, mindketten szabin, bringázgattunk a Duna mellett, ettünk egyet a Kopaszi gáton és térdig megmártóztunk az öböl vizében. minden nagyon idillikus volt, pont ahogy terveztük, aztán egyszercsak 1perc alatt megváltozott minden. bicikliztünk át a Kálvin téren és a villamossínen elcsúsztam, majd pedig onnantól kezdve a baleseti ambulancián töltöttük a nap hátralevő részét. a diagnózis: törött könyök és lehetséges csuklótörés.
a blog viszont nem állhat meg, úgyhogy ezúton kérek mindenkit, hogy küldjetek nekem egykézzel elkészíthető ételekhez receptet (összeöntős-kevergetős, egydarabban hagyós, foggal szétmarcangolható csomagolásút... ), lehetőleg ne zacskóskaját! az egyszerűbbeket majd viszontláthatjátok itt a blogon. Ide küldjétek: dekatakonyhaja kukac gmail pont com

köszi!

Loading mentions Retweet
Posted by deKata 

Comments [1]

Házi bazsalikomos pesto

(download)

Ma még Turó-Rudin kívül nem ettem semmit (17:30), úgyhogy gondoltam egy gyors üveges pesto, egy adag spaghetti és kaja letudva. Leugrottam a közeli boltba, majd a konzerves-fűszeres polc előtt állva szomorúan tapasztaltam, hogy csak Bertolli van, az meg nekem tudom, hogy nem ízlik, marketing ide, vagy oda, úgyhogy Gergőtől telefonos segítséget kérve bediktáltattam, hogy miből áll össze a Pesto Genovese (aka. bazsalikomos pesto) és azokat meg is vettem mind:

2 evőkanál pirított fenyőmag
2 marék friss, mosott bazsalikomlevél
2 gerezd fokhagyma (3-at raktam bele, mert a fokhagyma az királyság!) :)
parmezánsajt (elvileg friss lenne az igazi, de szárítottal is finom lett, azt úgyis több helyen kapni)
olívaolaj

őrölt bors
2 teáskanál citromlé (ezt kihagytam, mert nekem vhogy nem passzolna bele, de ideírom, hátha másnak igen)

A recept nagyjából annyi, hogy mindezt keverd össze, de én a legelső pontnál egyből elakadtam, mert azt hogy kell, hogy "pirított"? Gyorsan megkerestem a neten, annyit jelent, hogy fogsz egy serpenyőt és mindenféle olaj nélkül belerakod a magokat és hagyod hogy egy picit megpiruljanak, azaz barnás-sárgássá váljanak. Állítólag nem szabad nagyon sokáig hagyni, mert akkor megégnek, de legegyszerűbb megkóstolni, hogy jó-e már.
A másik problémás pont a magok összedarálása (egy részét meghagytam egyben, mert az jól néz ki egy tésztán szerintem) volt a fokhagymával, nekem ugyanis nincs ehhez való mixerem, úgyhogy fogtam egy kalapácsot, és durr, megoldottam így is, a wishlistre pedig felírtam a múltkori gombás csirkénél hiányolt 'éles kés' mellé, hogy 'robotgép'. Ami ezután volt, kavargatás, az már ment simán, kóstolgattam szorgalmasan, hogy eltaláljam a megfelelő só-bors arányt, de a végeredmény egy olyan pesto, amilyet még soha nem ettem: érezhetően nincs benne semmi mű dolog, állományjavító, színezék, meg tartósítószer, az íze leírhatatlanul friss és intenzív ami mellé még a friss bazsalikom illata is társul. Asszem ennyit az üveges pestoról, ezek után nálam már nem rúg labdába.

Az illatról meg beugrott, amikor tavaly év végén a hugomnál voltam Olaszországban és mentünk őrült tempóval a Lago di Como felé és hallgattuk ordítva az In Italia c. számot, úgyhogy megkerestem, letöltöttem, ez szól most a képek mellé...

ÉRTÉKELÉS (1-5, mint a suliban)

külalak Kata szerint: 5 (nem olyan, mint az üveges, nem olyan krémes, de nekem így jobban tetszik)

íz Kata szerint: 5

 

Loading mentions Retweet
Filed under  //   bazsalikom   pesto   szósz  
Posted by deKata 

Comments [10]

Takoyaki

a takoyaki egy japán étel, kis sült golyókat jelent, a wikipedia szerint elsősörben zöldségekből, meg tengeri herkenytűkből áll, de én már találkoztam csokis és vegetáriánus zöldséges verzióval is. Még nem tudjuk megcsinálni, hiszen a mesterkurzus tananyagába tartozik, de majd egyszer talán erre is sor kerül.
és hogy miért is ez a furcsa-kurta post most, annak az az apropója, hogy a blog ezentúl a www.takoyaki.hu url-en is elérhető, nemcsak a nehezen kibetűzhető dekata.posterous.com-on. Chou-kawaii! :)

Loading mentions Retweet
Posted by deKata 

Comments [1]

Gombás, mascarponés csirkemell gratin

(download)

Vasárnap délben, amikor a legközelebbi étterem is túl messze van, még az olyan konyhailag legkevésbé aktív emberek is, mint mi, kedvet kapnak a főzéshez. Legyen valami egyszerű, nyáriasan könnyed, magyarosan olaszos, mégis fantasztikusan ízletes étel... Megforgattuk a gasztroblog kereket, és a Lila Füge egyik receptjét dobta a gép.

Irány a Mammut, piros kosár, zúzunk a zöldséges pulthoz. Minden van, kivéve petrezselyem. Mindegy, van mirelit, kapjuk a mentő ötletet a mérős nénitől. Hozzávalókat be a táskába, bicajra vissza, és már otthon is vagyunk. A konyha telis tele érdekes, újszerű dolgokkal. Akkor essünk is neki.

Első körben a húst megmostuk, megtisztítottuk az izéktől, aztán megint megmostuk, megtörölgettük, aztán pici sózás-borsozás. Forró, olivaolajos serpenyőben kifehérítettük a pipiket, majd belehuppantak a jénaiba.

Aztán jött a truváj, a gombás-mascarponés szósz. Fogtam pár vegyes gombát, megtisztítottam, felnegyedeltem a nagyobbakat. A kisebbeket csak félbe. Közben a húsízű olivaolajos serpenyőben hagymát és fokhagymát dinszteltünk, és amikor már üvegesre sültek, utánuk dobtuk a gombadarabokat.

Közben összeráztuk a tojás sárgájából készült mascarponés-tejszínes koktélt. Mire a gombás hagyma megpuhult, ráöntöttük a fehér szószt. Az egész jól összekeveredett, ráfeküdt a jénaiban heverő, előzetesen finoman megkapatott húsdarabokra, az egészre rászórtunk egy tégely parmezánt, és ment a sütőbe, fortyogni.

Mellé hosszú szemű rízs készült, és az egészet egy nyárias, könnyed chardonnayvel tálaltuk.

Mi magunk is meglepődtünk azon, hogy a hús puha, porhanyós, a szósz nem túl sós, nem is sótlan, sárgás, ízletes, pikáns lett. A tojás összeért a mascarponéval, a hagyma a gomba ízével. Szóval az egész olyan harmonikus és finom lett, hogy mi magunk is meglepődve kanalaztuk be az utolsó rízsszemig.

ÉRTÉKELÉS (1-5, mint a suliban)
külalak Gergő szerint: 4 (nem állt össze rendesen az egész a jénaiban, és a parmezán sem barnult meg elég erőteljesen)

íz Gergő szerint: 5 (nincsenek szavaim. istenek vagyunk.)

____

külalak Kata szerint: 4 (amíg a tálban van együtt, nem néz ki túl jól. kitálalva már oké volt.)

íz Kata szerint: 5 (nyami.)

Loading mentions Retweet
Filed under  //   csirke   főétel   gomba   gratin   mascarpone  
Posted by deKata 

Comments [2]

Szedres Lucasüti

(download)

 

az elmúlt 2 hétben annyira meleg volt, hogy a konyhából a bodzaszörpön, joghurtokon és hideg vízen kívül semmi nem jött ki. Ma viszont jött egy jó kis égi tombolás, ami kellemesen lehűtötte a levegőt és egyből kedvet csinált ahhoz, hogy valami legyen. Mivel nagyjából éjfél előtt jártunk picivel időben, ezért szóba sem jött az, hogy főétel legyen, inkább csak valami nyári nyalánkság, így született a Luca süti ötlete, egy régi családi barátunk nevét őrző kevert tészta.
nyilván ezer ugyanilyen recept létezik, ahol csak minden hozzávalót össze kell dobálni, összekeverni és aztán be a sütőbe, de az eredeti "Lucasüti" hozzávalói:

1 tojás
20 dkg porcukor
1 vaníliás cukor aka vanilincukor
20-25 dkg liszt (attól függ, hogy az ember mit rak bele ízesítőként. Ha gyümölcsöt, akkor inkább 25, ha mondjuk kakaóport, akkor 20)
5 dkg Rama
1 sütőpor
tej (annyi, hogy olyan sűrűn folyós legyen, az kb 1-1,5 dl lehet)

ízesítő esetünkben: szeder (Mama tanácsára kis lisztben meg kell forgatni mielőtt a tésztába kerül, mert így nem süllyed le annyira a legaljára és nem ég oda. Amúgy meg bármilyen gyümölcsöt bele lehet rakni, tapasztalat az, hogy a savanykásabb gyümölcsökkel a legjobb, tehát nem banánnal, hanem ribizli-meggy vonalon, esetleg barackkal)

sütési idő: 20-25 perc, amíg a teteje aranybarna nem lesz


ÉRTÉKELÉS (1-5, mint a suliban)
külalak Gergő szerint: 4

íz Gergő szerint: 5

____

külalak Kata szerint: 4

íz Kata szerint: 4 (nem olyan, mint amit pár hete Mama csinált, az valahogy tömörebb volt, az enyém túl lyukacsos, nagyon könnyű lett)

 

Loading mentions Retweet
Filed under  //   édes   sütemény   szeder  
Posted by deKata 

Comments [0]